Február 27-én volt az ezredik féléves évfordulónk a Zurammal, de ezen a napon nem tudtam örülni, csak zokogni, és zokogni, amit persze sajnos Málna is negatívan vett le, ott kuporgott mellettem és akkor is fülét farkát behúzta, amikor sétáltunk. Ez a nap úgy telt, hogy ránéztem a kiskutyámra és bömböltem.
Neki fogalma nem volt mi a gond, hiszen ő teljesen jól van, fut, rohan, betyárkodik, az ég világon semmilyen tünete nincsen. " Még hogy óriási pajzsmirigy daganat, meg áttétek, micsoda röhej! "
Egész éjjel sírtam és gondolkodtam, minden lehetőséget végig gondoltam, mindent lejátszottam és a bömbölések közepette vagy ötször eltemettem már a kutyámat. Hát normális vagyok én? A kutyám itt alszik mellettem/ rajtam, jókat álmodik én meg félóránként megnézem, hogy lélegzik e....szerencsétlen meg nem tudja, hogy miért nem hagyom nyugodtan horkolni...
Bemásolom ide a doktor úrral folytatott levelezésemet.
Tisztelt Doktor úr!
Egész éjszaka gondolkodtam, pro és kontra mindent elővettem. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen sok időt szán a kommunikációra velem.
Nem ,egyszerűen nem merem megkockáztatni a műtétet, nagyon tartok attól - ha sikeres is lesz a műtét- hogy akkor milyen ( jó esetben) egy éve lesz a kutyámnak? Mennyi lesz vajon a felépülése, az utókezeléseket hogyan fogja viselni, nem érzem méltónak Málnához azt, hogy "szétkaszaboltassam" és bizonyos időközönként kitegyem őt akár fél év akár egy év hercehurcának, csak azért, hogy nyerjünk egy évet magunknak.
De milyen szörnyeteg vagyok, ha még az esélyt sem adom meg neki?
Doktor úr az eszem és a szívem is azt mondja, hogy nem vállaljuk a műtétet. Húú de nagyon nehéz volt ezt leírni.
Doktor úr szeretném lassítani a tünetek kialakulását, ha megoldható akkor gyógyszeres kezeléssel. Nem fogom hagyni szenvedni hagyni őt, ha 3 jó hetünk van még akkor 3, ha több, akkor annak még jobban örülök, amikor szükséges akkor pedig elengedem.
Kérem legyen kedves megírni, hogy így is vállalja e Málnát a Doktor úr, belekezdhetünk e a gyógyszeres dologba? javasol e még esetleg egyéb más vizsgálatot stb.
Hálás és őszinte tisztelettel:
Simon Zsuzsanna
Tisztelt Simon Zsuzsanna !
Tudom, hogy nagyon nehéz döntést hozott meg, higgye el, nekem is kellemesebb lett volna egy áttét nélküli esetet a teljes gyógyulás reményében operálni illetve kezelni. Nagyon sajnálom hogy nem egy egyszerű műtét (esetleg bajusz szál helyreállítással együtt) amiről beszélnünk kell.
Természetesen elfogadom a döntését, és a gyógyszeres kezelését is elvállalom a Málnának.
Ehhez nincs szükségünk további vizsgálatokra. Akkor adhatjuk a Málnának a legtöbbet, ha körülbelül 2 hetente el tudja őt hozni egy-egy megbeszélt nap reggelén 8h körül az Intézetbe. Itt kap egy vénás injekciót (liposzómás doxorubicint), majd oldalt fektetésben a nyaki és mellkasi tájékot 20 percig oncothermiával kezelénk. A kutya éber állapotban, fájdalom és kellemetlenség nélkül jól fogja elviselni a 20 perces kezelést. Érkezéstől számítva 30 percen belül indulhatnak haza.
Ezen a héten én csütörtökön (március 2.-a), vagy pénteken (3.-a) is tudok kezdeni , csak írja meg, hogy mikor szeretne jönni.
üdvözlettel:
Balogh Lajos
Ezt leveleztük Dr. Balogh Lajossal : Feketével láthatjátok az én írásom, a doktor úr pedig kékkel válaszolt.
Tisztelt Simon Zsuzsanna !
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy hú de sokat értek a képekből. ami kétségbeejtő természetesen, hogy nem értek az állatorvosláshoz, az onkológiához.
Csak a józan paraszti eszemmel tudom végiggondolni az egészet. Mivel biztos vagyok abban, hogy a doktor úr naponta vagy 100 telefont kap kétségbeesett gazdiktól, ezért inkább e-mailt írok.
Érzékelem a józan észt, és örömmel élek is ezzel a hozzáállásával. Napi szinten bebizonyosodik, hogy én sem értek kellő szinten az állatorvosláshoz, és az onkológiához. Valóban vannak napok, amikor több kétségbeesett gazdival is beszélnem kell ez a munkám része.
Első körben a javaslatok között szerepel a műtét. A nagy kockázat nem hangzik jól, nagyon nem.
1. először arra gondoltam, hogy miért "siessünk" azonnal a műtéttel, ha Málna ennyire jól van? Így nagyon nehéz egy nagy kockázatú műtétre igent mondani, hogy a kutyám gyakorlatilag teljesen tünetmentes.
A helyzet az, hogy jelenleg még van értelme, vállalható kockázatú a műtét, de az idő ez esetben ellenünk dolgozik, és múlásával egyre rosszabb lesz a helyzet, egyre kisebb eséllyel operálhatunk. A műtéttel van esélyünk a jelenlegi tumortömeg túlnyomó részének eltávolítására – ezzel a lehető leghosszabb betegség lezajlás elérésére. Ha átvészeljük a perioperatív veszélyeket (0-2 nap), onnantól ugásszerűen jobb lehet a helyzetünk.
2. másodszor pedig eszembe jutott az is, hogy valószínűleg nagy mértékben javíthatnék az életminőségén a műtéttel a későbbiekre előretekintve, de csak azért meghosszabbítani az életét, hogy velem legyen, nem lenne fer. Ha túléli a műtétet, milyen utókezelések szükségesek, azok mennyire viselik meg a kutya szervezetét ? ( tudom hogy ez csak általánosítás, minden szervezet gondolom azért másképpen reagál)
Beavatkozás nélkül néhány hét múlva súlyosfokú tüneteknek kell jönnie. Ahoigyan eléri a kritikus méretet a nyaki terime, úgy kialakulnak a nehezen tolerálható tünetek (nyálcsorgás, nehezített nyelés, nehezített légzés …)
A legkevésbé megterhelő utókezelés az immunterápia ( apavac valcina, www. urodelia.com) lehetne, amihez kell a saját tumor szövet. Sajnos ez extrém drága az 5 hónapos kezelés mindösszesen 1000 EUR, 320.000 Ft-ba kerül.
Hasonlóan kevéssé megterhelő lehet a gyógyszeres utókezelés oncothermiával segítve (boosterolva). Ez utóbbi 2 hetente narkózis nélkül egy-egy vénás injekció beadása utáni 20 perces éber állapotú hypertermiéás kezelést jelent. Megbeszélt időpontokban a gazdi segít nekünk a kezelésekben, a kutyáink jól tolerálják. Ez alkalmanként (2 hetente) kb 25.000 Ft.
Őszintén, nagyon rettegek, hogy ott marad a műtőasztalon, vagy az elkövetkezendő néhány napban meghal. Ha nem lenne jól Málna, nem lenne kérdés a műtét, azonnal igent mondanék ( bár első körben most is azt tettem...), de így, hogy ennyire superul van, igen nehéz a döntés.
Biztos vagyok benne, hogy sokan kérdezték már Öntől, hogyha az Ön kutyájáról, kedvencéről lenne szó, hogyan döntene ebben az esetben, ezekkel a leletekkel? Most én is ezt kérdezem.
Ha az én kutyám lenne, akkor ma (holnap) megoperálnám, eltennék steril tumorszövetet apavac vakcinának és elküldeném szövettanra a tumort. A varratszedéssel egyidőben elkezdeném a tumorvakcinák beadását. Mellette oncothermiát is adnék neki.
Mi a véleménye arról, hogy megpróbáljunk egy gyógyszeres kezelést, hátha kisebb lesz tőle a daganat, nem nyomná annyira a nyelőcsövet és ha romlik az állapota egy kicsit is akkor kerülne sor a műtétre?
Attól félek, hogy ez esetben csak lassíthatnánk a tünetek kialakulását, és rontanánk az (esetleges) műtét esélyeit. Azt gondolom, hogy ez esetben már nem operálnánk meg a Málnát, és a súlyosfokú tünetek kialakulását nem 2-3 hét hanem mondjuk 10 hét múlva érjük el, és ekkor kell elvégeznünk az eutanáziát.
Inkább legyen egy boldog, fájdalommentes néhány hónapja, mint egy műtétet, utókezeléses, rosszul levős 1 éve. Annyira nem tudom, hogy mi lenne neki a legjobb...???
Lehet így gondolkodni, és igyekszem ebben is partner lenni, ha ez lesz a döntése.
Igazából nem tudnom, hogy milyen gyorsan terjed, növekszik, vajon mikor jelenhetett ez meg a szervezetében a tumor?
Feltételezem, hogy a műtét azért javasolt, a hogy nyelőcsőről levegyük a nyomást, hiszen az áttétek akkor is ott maradnak. De ez a 30-40% os kockázat rengetegnek tűnik, egy idős kutyánál, főleg úgy hogy olvastam, a hogy szíve is meg van nagyobbodva. És nem tagadom attól is félek, hogy rosszul fogja viselni a távollétet ( csütörtök óta még a wc-re is utánam jön, a fürdőszobába is be kell engednem, ha fürdök, mert folyamatosan szemmel akar tartani, nehogy megpróbáljam megint otthagyni valahol).
A Doktor úr biztosan már számtalan ilyen műtétet végzett és nyilván Málna egy lesz a sok kedvenc közül, de ez a büdösfoxi olyan sokat jelent számomra, hogy leírni nem tudom.
Doktor úr, tudom, hogy a döntés és a felelősség az enyém, én pedig a legjobbat akarom a kutyámnak és próbálok eltekinteni mindenféle önző gondolattól.
Higgye el, nekem sem csak egy büdösfoxi a sok közül a Málna. Nyilván nincs akkora kötődésem, mint ami Önnél a 13 év alatt kialakult, de igyekszem a legjobbamat nyújtani és mellette kellő empátiával az Ön fejével, de főként a büdösfoxi fejével is átgondolni, sőt átérezni, hogy mi lehet a legjobb választás.
Nem csodálkozom a dilemmáin, tudom, hogy átkozott nehéz döntést hozni. Jó döntést hozni ráadásul egy ilyen rossz helyzetben nem is tudunk, legfeljebb igyekszünk a legrosszabb döntést elkerülni, vagy a legkevésbé rosszat kiválasztani.
Nagyon sajnálom, hogy erről kell beszélnünk.
üdvözlettel:
Balogh Lajos
